2010. június 9., szerda

Almák

~~~♥♥♥~~~

-Összegyűlt angolból az öt hiányom és kaptam egy egyest, de irodalomból kaptam két ötöst, az egyiket a füzetre, meg nyelvtanból is kaptam egy négyötödöt a füzetre.
Lenyugvásszünet...

-Ugye, hogy tegnap mégiscsak meg kellett volna csinálni azt a vacak angolt? Akkor csak négy hiányod lenne, nem csúszott volna be az a fránya egyes, akkor amikor már gyakorlatilag nem is tanultok. Így már nem lehetsz ötös évvégén.
-Nem baj. Miért kellene ötösnek lennem?
-Mert nem szeretném, ha hülye vécépucoló lennél, mert te sokkal többre vagy képes annál.
-Nem érdekel, nekem jó a négyes is.
-De értsd meg, ha így állsz hozzá, akkor nincs értelme, nem fogsz tudni jó helyen továbbtanulni. Magadnak kell belátnod, mert nem nekünk tanulsz, hanem magadnak.
-Ha magamnak tanulok, akkor meg pláne elég a négyes. 
-Hát, ha neked elég a négyes, akkor igazad van, nem szóltam egy szót sem.

Kibékülés...

-Különben is, az nem érdekel téged, hogy kaptam jó jegyeket is!
-De igen és igazad van, nem így kellett volna reagálnom. De gondolj bele, ha van négy szem almád, abból egy rohadt, akkor te sem a három jóra figyelsz, hanem arra az egy rohadtra.

Kicsit később, apával.
A beszélgetés nagyjából ugyanez, a tanulság is.
-Nem értem, anya is valami ételes példával jött nekem...



~~~♥♥♥~~~

2 megjegyzés:

  1. na de pont angolból?!?!?!?!?!?!
    :D
    amúgy pedig: hihi, ételes példa :D
    cupp, néma.

    VálaszTörlés
  2. Jaj ez az utolsó mondat kiütött :)
    Én biztos elnevettem volna magam!

    VálaszTörlés