2009. február 26., csütörtök

Fordítás

Használtam a webfordítót:) És rájöttem, érdemes:) A szöveget ugyan így sem értettem meg, de kis vidámságot hozott:)

A fordítandó szöveg:
Tapered Ends If you want tapered ends to your straps (this it purely for looks and totally optional) you can use a quilting ruler to mark your desired angle. No quilting ruler? Just eyeball it and draw with a ruler. Fold in and press with your iron.

És a fordítás:
Tapered Ends If akarod a szíjaid elvékonyított végeit (ez ez tisztán pillantásokért és teljesen szabadon választható) arra tudsz használni egy steppelő uralkodót, hogy megjelölje a kívánt szögedet. Nincs steppelő uralkodó? Igazságos szemgolyó ez és egy uralkodóval rendelkező húzás. Hajtás és a vasaddal szorong.

Torkos csütörtök

A fenti dátummal ellentétben, bizony ma már csütörtök van.
Mi nem fogunk ugyan dőzsölni, torkoskodni ma sem, de a böjti időszakról van néhány kedves gyerektörténetem.

Két évvel ezelőtt, az akkor 8 éves Levente szentül elhatározta, hogy ő bizony megmutatja milyen önfeláldozó és a Nagyböjtben csak vizet iszik. Hogy be tudja-e tartani? Hittük is meg nem is. De betartotta!!! Mi, az elvetemült szülei, gonosz Sátán módjára nem háromszor, de többször próbáltuk megingatni. Ám ő hajthatatlan volt! És mi rettenetesen büszkék voltunk rá. Jutalmul -bár egyáltalán nem szokás nálunk- a húsvéti nyuszi hozott neki egy üveg kólát:)

A többi történet pedig már a mostani böjtre vonatkozik.

Tegnap este kínáltuk a gyerekeket sült hússal, amit muszály volt megsütnöm. Bende felháborodottan, "tehülyevagy" nézéssel fordul édesapjához:
-De hát ma hamvazó szerda van!!!!!

A böjtben arról kell lemondani, amit a legjobban szeretünk... Ezért mi nem fogunk iskolába menni!:))))
E gondolat értelmi szerzője Levente volt. Hol van már a két évvel ezelőtti kisfiú, aki olyan komolyan vette a dolgokat?

Hát itt: tegnaptól szintén csak vizet hajlandó inni. Még reggel is vízzel kell ébresztenem, a forró tea helyett.

2009. február 25., szerda

Folytatásos Zümiregény

ZÜMI ÉS A KINCSVADÁSZAT

ZÜMI ÉPEN SÉTÁLT AMIKOR ÉSZREVET EGY PLAKÁTOT. GYORSAN ODAFUTOT. EZ VOLT RAJTA:

KINCSVADÁSZT LESZ HOLNAP D.U. 1 ÓRAKOR MACI UCÁBAN

HOLNAP ZÜMI EL IS MENT. OTT AZTÁN SOK MACI VOLT. VOLT OTT JEGES MACI, BARNA MACI ÉS FEKETE MACI. EGYER EGY MACI MENT FEL EGY EMELVÉNYRE ÉS AZT MONDTA:
-MACIK! ELINDULUNK KINCSRE VADÁSZNI.
MENTEK MENDEGÉLTEK, EGYSZER CSAK EGY NAGY HÁZHOZ ÉRKEZTEK. EZ A KINCSKERESŐ HÁZ. MINDEN MACI ODAFUTOT A HÁZHOZ. A HÁZBAN MINDEN MACI MÁS ÉS MÁS AJTÓBA MENT. ZÜMI A 13.-BA. NEM VOLT VILLANY ÉS ZÜMINEK IS CSAK EGY GYERTYÁJA VOLT ÉS GYUFA HOZZÁ. A KINCSEK NAGYON DE NAGYON EL VOLTAK REJTVE, PL.: EGY TITKOS CSAPÓAJTÓ MÖGÖTT BÚJT MEG VAGY A SZEKRÉNY EGYIK POLCÁN REJTŐZÖTT. DE NEM ELÉG, HOGY NAGYON EL VOLTAK REJTVE MÉG CSABDÁK IS VOLTAK, PL.: EGY OLYAN CSAPÓAJTÓ, AMIRE AZT LEHET HINNI, HOGY EGY KINCS VAN ALATTA ÉS BELEESEL.



Szerintem a mese itt még folytatódni fog, de a lényeg, hogy ez az én külön bejártú Zümimesém, amit a névnapomra kaptam Bendétől. Imádom, hogy tele van helyesírási hibával és hogy olyan választékos:)

2009. február 24., kedd

Mi lesz ebből a gyerekből?


Ő Zümi, becsületes nevén Zümmögő Zümcsögi Zümi. Dániából repült hozzánk édesapa táskájában 11 évvel ezelőtt, az akkor még pocakban lakó Leventének. Teltek múltak az évek és Zümi mégiscsak Bende barátja lett. Jól érzi magát nálunk, hiszen sok barátra lelt kis hazánkban: mackókra, akiket Daginak, Pizsinek, Pufinak hívnak, a báránybőrbe bújt farkasra, Woopyra, Levi kedvencére, Nyuszkóra. Na és nem maradhat ki a felsorolásból Piribaba sem:)
Erről a kedves jószágról nemrégiben folytatásos meseregény íródott. Olvassátok szeretettel az első (és egyben második) részt.

ZÜMI ÁLLATAI

ZÜMI EGYSZER ELMENT AZ ÁLLATKERTBE. VELE JÖTT PIZSI, DAGI ÉS PUFI. LÁTAK SOK SOK ÁLLTOT. ZÜMINEK NAGYON TETSZET MINDEGYIK. DE NEM LEHETETT MEGVENNI ÉS ZÜMI ETŐL NAGYON SZOMORÚ LET. PUFI AZT MONDTA:
-VAN ERRE EGY ÁLLATBOLT. LEHET HOGY OTT TALÁLUNK ÁLLATOKAT.
EL IS MENTEK.

AZ ÁLLAT BOLTBAN SOK SOK ÁLLAT VOLT. HA EGY KÉRDÉSRE JÓL VÁLASZOLTÁL AKOR KAPSZ EGY ÁLLATOT. ZÜMI JÓL MEGNÉZTE AZ ÁLLATOKAT ÉS MINDENT ELOLVASOT RÓLUK, EZÉRT MINDENRE JÓL TUDTA A VÁLSZT ÉS SOK KISÁLLATOT KAPOTT.
OTHON AZTÁN KISZABADULTAK ÉS MINDENKIHEZ ODBÚJTAK. ZÜMI MOST MÁR NEM VOLT SZOMORÚ, MERT MÁR VOLT SOK ÁLLATA.



Az igazi az lenne, ha nem csak a helyesírási hibákat, hanem a fordított betűket is be tudnám mutatni:) és mellé a rajzokat is:)

És hogy miért az a címe a bejegyzésnek, ami? Nemrégiben ezt a tavaly írt példányt előkereste és eladta az osztálytársainak részenként két képzeletbelei lazacért Zümi részére. És hogy biztosan megjegyezze, kinek mennyi jár és mennyi lesz a bevétele, táblázatot készített hasonlóképpen:

Balázs2/1 1 db 2 lazac
2/2 1 db 2 lazac
Kató 2/1 1 db 1,5 lazac
2/2 1 db 1,5 lazac
Levente 2/1 1 db 2 lazac
2/2 1 db 2 lazac Összesen: 11 lazac

És másnapra nekünk feltétlenül el kellett intéznünk, hogy mindenkinek meglegyen a megrendelt példánya:)
(Csak egészen halkan és zárójelben jegyzem meg, hátha nem emlékeztek rá, Katóka a nagy szerelem:)))) )

Ha szeretnétek, holnap leírom az én saját bejáratú részemet, amit a névnapomra kaptam Bendétől.

2009. február 20., péntek

Jótestvérek és gyerekszáj



Hogy Bende se maradjon ki, egy friss szösszenet:
Vacsorázunk, én a joghurtos dobozom mellől sóvárogva nézem a megpakolt szendvicseiket... ...egyszercsak:
-Anya mikor fogsz már lefogyni? Mikor leszel újra normális méretű?

Lakótelepi tél


Ezek az első igazi téli hóesésben készültek.
Azóta már nem ilyen szép.

2009. február 13., péntek

2009. február 11., szerda

Játék

Panni mondta 3-4 évesen a nagypapájának:
-Olyat vegyél nekem, ami kicsi, kerek és nincs benne szürke!

Aki kitalálja, hogy Panni mire gondolt, annak küldök egy olyat:)
/Violini nem szállhat versenybe!:D/

2009. február 8., vasárnap

Gondolatok ebédfőzés közben

Úgy adódott, hogy Panni megint a nagyiéknál maradt, élvezi, hogy ő lehet a kiskirály(lány) és csak őt kényeztetik:)
A fúbrigád csak késő délután ér haza.
Vercsi pedig alszik egy kiadós séta után a gyönyörű napsütésben.
Így nem baj, ha csak délben kezdem el az ebédet főzni...

Hámozom a zöldséget és közben Palya Beát hallgatok.
Kelbimbó levest készítek. Receptet ne kérdezzetek, fogalmam sincs, hogy létezik-e ilyen:) Nagyon szeretem a kelbimbót, de csak én és senki más a családból. Pénteken megláttam a piacon és már tudtam, hogy leves lesz belőle.
Egyszer a házasságunk elején, készítettem rakott kelbimbót. Mondanom sem kell, nem volt túl nagy sikere. Szerencsére azért válóok nem volt:)

A kelbimbóról eszembe jutott, hogy nagymamám mindig húslevest készített vasárnaponként. Olyat, ami tele volt mindenfélével: sárga és fehérrépa az ugye alap, de volt benne krumpli, kelkáposzta, máj, házi cérnametélt, na és kelbimbó is:) De mindig csak kevés, amiért én nagyon szomorú voltam, mert felőlem a többit ki is hagyhatták volna belőle.

Erről eszembe jutott, hogy végülis jó is lehet ilyen hétvége... Mondjuk az időérzékemet teljesen elvesztettem, hiszen nincs kit hazavárni és aludni is valamikor éjnek-évadján feküdtem le. De! Éppen azért, mert nincs kit hazavárni, nem baj, ha nem készül el időben az ebéd... nem kell pikk-pakkra rendbe rakni a lakást... nem kell a topon lenni... Így maradt idő hímezgetésre, horgolásra, varrogatásra, a blogom rendezgetésére:) Azt nézel a televízióban, amit akarsz, olyan zenét hallgatsz, amilyet akarsz, akkor öltözöl át pizsamából, amikor akarsz:)

A zenéről pedig eszembe jutott Bea, azaz Beáról jutott eszembe Palya Bea... És Erdély... és hogy milyen jó is ez a naplóírás. Lehet, hogy amiket írok, talán unalmasnak találják, talán érdekesnek, talán kedvesnek, talán bolondosnak, talán nevetségesnek, de nekem most ez a világ. Ha nem lenne, nagyon sok mindenki kimaradna az életemből, akikre pedig kíváncsi vagyok és ha nem blogolnék, azt sem tudnám, hogy a világon vannak.
Itt is elmesélem, hogy miért gondolkodtam ezen.
A fiúk egész héten a székely himnuszt énekelték fennhangon. Nekem is ott van a fülemben és Vercsinek is ezt énekeltem:) Ezt dudorásztam akkor is, amikor elkezdtem a főzést... erről eszembe jutott BodzaBea, hogy mennyire szereti Erdélyt... és Palya Beát is nagyon szereti... és így került a lejátszóba nálam is Palya Bea:)
Hihetetlen, nem? Néhány hete még azt sem tudtam, ki ő. Most meg már ilyeneket is tudok róla:)

Erről viszont eszembe jutott, rólam mit gondolhatnak mások, akik a naplóírás óta "ismertek" meg?! Hű inkább nem is gondolok bele...:)
Nehogy elkezdjetek megjegyzéseket írni!!! Nem akarok szembesülni az igazsággal!!!:)

...és még sorolhatnám az ezernyi gondolatomat... de a leves megfőtt, Vercsi pedig felébredt:)

Egy doboznyi gyermek

Ismeritek ama svéd bútoráruház Trofast sorozatának tárolódobozait? Ha költözködni szándékozik valaki, jelentem egy 11 hónapos gyermeket simán bele lehet csomagolni:)



Tegnap (akarom mondani tegnapelőtt) este óta kettesben múlatjuk az időt Vercsivel, még Panni sem jött haza. Tegnap rendben, hiszen nagymamás nap volt, de ma is úgy döntött, hogy nem alszik itthon:( A család férfi szekciója a hétvégét csillagász táborban tölti.
Tehát senki nincs itthon, aki láthatná rajtam kívül, hogy ez az édes kicsi lány mi mindent produkált a hétvégén. Mert ugye mire hazajönnek úgysem fogja csinálni:)
Például egymásra rakja a kockákat, egyszer hármat is sikerült neki.
Vagy ha éhes azt mondja, hamamam.
Vagy ha annyit mondok: szia, ő máris integet. Eddig csak hosszú reakcióidővel működött a dolog:)
Egy kis zseni, nem igaz?:))))

2009. február 5., csütörtök

Kicsi lányok

Múlt héten Violiniéknél jártunk:)


Nagyon jól éreztük magunkat, jót beszélgettünk és fejedelmi ellátásban volt részünk. Ettünk ugyanis ama bizonyos kukoricakásából, amit Gerda és Violini annyira szeret. És most már mi is:)

És a lányok?
Tündériek voltak:) Gerda csak nézelődött a gyönyörű kék szemeivel, Vera pedig felfedezte Gerda játékait és Gerdát magát. A csibész gazember jól meg is húzta szegény Gerda haját:(

2009. február 4., szerda

Gyermeki gondolatok a nevekről

Felcsillant a szemem, amikor olvastam Csutkababa bejegyzését, ahol Réka és Bende angyalkáztak a hóban. Azt hittem, találok még egy Bendét:)

Az én kisfiamat ugyanis "csak simán" Bendének hívják. Nem Bencének és nem Bendegúznak, ahogyan azt mindenki megkérdezi. Amikor "eszmélt", egyszer egy ilyen kérdés után ezt mondta: Ha rólam mindenki azt hiszi, hogy Bendegúz vagyok, akkor Levi miért nem Levigúz, Panni meg Pannigúz?

Egy másik szösszenet szintén a nevéről, de ez már iskolába kerülése utánra datálódik.
"Nem értem: ha a gyerkek rögtön, elsőre megértik a nevemet, a felnőttek miért nem?!"

Pedig nem különleges vagy furcsa név sem hangzásában, sem kiejtésében. Csak ritka. Elvileg a Benedek név becézéséből önállósult név (Ladó János szerint), de én egy kis füzetecskében találtam, amiben régi magyar nevek voltak felsorolva. Sajnos a jelentését nem tudom, bár nagyon szeretném.
Nagyon örülök, hogy nem engedtem a családi nyomásnak és kitartottam a Bende mellett:) Mert szerintem Bende olyan bendés, igazi egyéniség:)