Almák

~~~♥♥♥~~~

-Összegyűlt angolból az öt hiányom és kaptam egy egyest, de irodalomból kaptam két ötöst, az egyiket a füzetre, meg nyelvtanból is kaptam egy négyötödöt a füzetre.

Lenyugvásszünet...

-Ugye, hogy tegnap mégiscsak meg kellett volna csinálni azt a vacak angolt? Akkor csak négy hiányod lenne, nem csúszott volna be az a fránya egyes, akkor amikor már gyakorlatilag nem is tanultok. Így már nem lehetsz ötös évvégén.

-Nem baj. Miért kellene ötösnek lennem?

-Mert nem szeretném, ha hülye vécépucoló lennél, mert te sokkal többre vagy képes annál.

-Nem érdekel, nekem jó a négyes is.

-De értsd meg, ha így állsz hozzá, akkor nincs értelme, nem fogsz tudni jó helyen továbbtanulni. Magadnak kell belátnod, mert nem nekünk tanulsz, hanem magadnak.

-Ha magamnak tanulok, akkor meg pláne elég a négyes. 

-Hát, ha neked elég a négyes, akkor igazad van, nem szóltam egy szót sem.

Kibékülés...

-Különben is, az nem érdekel téged, hogy kaptam jó jegyeket is!

-De igen és igazad van, nem így kellett volna reagálnom. De gondolj bele, ha van négy szem almád, abból egy rohadt, akkor te sem a három jóra figyelsz, hanem arra az egy rohadtra.

Kicsit később, apával.

A beszélgetés nagyjából ugyanez, a tanulság is.

-Nem értem, anya is valami ételes példával jött nekem...

~~~♥♥♥~~~