Boldogság

A nyaralás után a karcagi foltvarró táborban kipihentem magam, addig a gyerekek drága nővérem gondjaira voltak bízva. Egy cseppet sem hiányoztunk nekik, talán csak egy kicsit.

Szombaton reggel ugyanis, amikor apa jön be az udvarról, virággal a kezében, némi könnycseppet vélek felfedezni a szeme sarkában. 

Vercsi hozzám is odajön, átnyújt egy porcsinvirágot és a fülembe súgja:

-Boldog vagyok, hogy itt vagy!

Pünkösd

A mi pünkösdi királylányaink.

Olyan torta volt, de olyan

Hogy csak na! Nem szeretem a bolti tortát, ezért mindig, minden szülinapra magam sütöm a tortákat. Leginkább nem sikerül, de azért jó szívvel megeszi mindenki:)

De ez most! Csudajó volt. Mondom ezt így nagy szerényen.

(Recept Mónié, akit nagyon kedvelek.)

És a hatás sem maradt el, mégha ez nem is feltétlenül nekem szól:)

Idekívánkozik ez a bizonyosság is, miszerint az élet ismétli önmagát.

 Ez meg egyszerűen remek. Látszik rajt' minden, ami a tegnapi napból lényeges: buli, pia, ajándék, jókedv:)

Apró örömök

Már el is felejtettem, milyen jó érzés, amikor a gyermek este nem hajlandó pelenkát venni és reggel szárazon ébred. Büszkeség a köbön, hisz nemrég még azon aggódtam, hogy pelenkában fog érettségizni is.

Milyen jó, hogy újra van egy picikém:)

A lélek csókja

Odabújok hozzá egy finom ölelésre.
Nem ad.
Könnyeimet nyeldesve elfordulok.
-Anya, gyeje vissza! Hol ütötted meg?
-Nem ütöttem meg sehol, csak egy kicsit fáj a lelkem.
-Adjak já puszit?
-Igen, az nagyon jól esne.
-Hova adjak?
-Inkább csak ölelj meg.
És összefonódtunk egy hatalmas ölelésben, egymást csókolgatva.
És azóta el nem engedi a kezem és követ mindenhová.

Apának

Igen,neki, aki a minap meglepődött, hogy legkisebb gyermekünk olyan szavakat ismer, mint piknikezés. (Persze most kinevetem, de nemrég még magam is azon izgultam, hogy ez a gyerek nem akar beszélni, de tény, hogy mióta beszél, azt nagyon választékosan teszi, elég sajátságos nyelven:D)

-Anyaaaa, gyejeeeeee!

-Most nem tudok, főzöm a husit, csupa a kezem.

-Akkoj majd elintézem én...

És most állatkerteset játszik. A zebra meg akarta simogatni a kis krokodilt, de az leharapta a lábát, a szarvasok meg azon vitatkoznak a pandákkal és a hódokkal, hogy ki tud sakkozni.

Csak szólok, hogy legközelebb már ne lepődj meg!♥

És ezt még megfejelném azzal, hogy mire feltettem főni az ebédet, addigra minden playmobilt visszarakott a dobozokba és elpakolt maga után.
-Hű Vercsi! Nagyon ügyesen összepakoltál! Ezért jár egy nagy ölelés és egy nagy puszi!
-De a kajdokat még nem pakojtam össze!
Mikor végzett, kikiáltott utánam a konyhába:
-Mostmáj adhatsz!

Öröm az ilyen gyerekek mellett az élet:)

Csoki reggelire

Még csak pislákol, ott bújik az álom a szemében, de annyira kíváncsi, hogy talpra szökken. Megkérdezi a legnagyobb csokinyulat mutatva, megehetem, anyaaaa? Na jó, de csak egy falatot, a többit majd reggeli után! És ő így tesz!
Bárki azt hihetné, hogy ő ennyire intelligens és szófogadó. Azonban ebben az esetben erről szó sincs! Pusztán visszacsomagolja a csokinyuszit, nehogy megfázzon:)

Utánozás, majomszokás

Vercsi szemében Panni a bálvány, akit követni kell tűzön-vízen. Ha Panni rajzol, Vercsi is. Ha Panni eszik, Vercsi is. Ha Panni pisilni megy, Vercsi is. Ha Panni ugrál, Vercsi is. Ha Panni olvas, Vercsi is.

Most épp Panni hány, Vercsi is.

És mert Vercsi hány, Bende is.

Egy a baj csupán. Nincs annyi hányós vödrünk, ahány gyerekünk.

Ui1: Picibabaként hányták le utoljára a ruhámat.

Ui2: A száradó ágynemű fordított arányban van az összehányt ágyneművel.

Ui3: Ebben a bejegyzésben feltűnően sok a hányás szó. Egy magyar tanár biztos nem fogadná el, mint fogalmazás.

Ui4: A doktorbácsink távoztában körülnézett az ajtóban és azt mondta, tavaly ilyenkor már a húsvétra készültem.

Folytatás

Nem csak a reggel volt magával ragadó, ilyen a folytatás is. 

Mióta felkelt, egyre csak sziporkázik és jókedv-morzsákat osztogat, hol itthon, hol a telefonban a nagynéninek, hol a piacon. 

A reggelinél úgy nézett a szerelmetes nővérére, mint egy bálványra. Fogta az állát, mélyen a szemébe nézett, majd egy finom puszit lehelt az arcára. Panni olvadozott:)

Piacra indulván integetett, majd puszit (ő úgy hívja pillangót) dobott a néninek. A néni olvadozott:)

A hentesnél a csupasz egész csirkére, aminek a lábai az égnek meredtek, azt mondta, a pipi pelenkás. Az árus olvadozott.

A zöldségesnél a kis kosarát telepakolta almával. A zöldséges olvadozott.

Hazaérvén nem szálltunk ki az autóból, mert egy régi Neoton szám szólt a rádióban és mi táncoltunk és gitároztunk és hangosan énekeltünk és Vera úgy látta, hogy a mellettünk lévő bokrok is táncolnak és gitároznak és hangosan énekelnek. Olvadoztam.

És még csak dél van...:))))

Pitymallik

Milyen békés, kedves szó ez. Pontosan ráillik a ma reggelünkre.

Hamar benépesült az üresen hagyott hitvesi ágy.

Öröm volt nézni, ahogy a kicsi segítséget kért a nagy meg örömmel segített neki.

És egy elfogult kijelentés: az aki szép, az reggel is szép:)

Nagy kár, hogy nem szombat van! Szívesen folytattam volna ilyen jóságban és békességben a napot!

Nevelési elvek

Bevallom férfiasan, hogy miután a nagyok elmennek az iskolába, a kávémmal én leülök a gép elé és eltöltök egy kis időt a neten bóklászva. Majd jön a takarítás, rendrakás és egyéb háziasszonyi nyalánkságok. Vercsinek pedig a szájába dugom az elektromos cumit, azaz mesét néz a tévében.

Nem történt ez másképp ma sem, épp egy filmet néztem a számítógépen vasalás közben, amikor hívott.

-Vége van a Lókalókának (Lolka és Bolka), te gyeje ülj le ide és majd én bejakom a tazettát. Neeee, majd én, te ülj le oda!

Leülök a kanapéra.

-Nyuszifülű kockás jó lesz? Szejeted?

-Igen.

Miután berakta a kazettát a lejátszóba, megfogta a kezem és mondta.

-Így, én meg nézem a lókalókát a gépen!

Banyek! Bedugta az elektromos cumit a számba!

Bolondéria

Sokféle rituáléja van, amit ha felnőtt lenne vagy idősebb, esetleg intő jelnek, elterelő hadműveletnek nevezhetnének mondjuk a pszichológusok. Én egyszerűen csak bolondériának gondolom.

Ilyen például, hogy mindent, amiből sok van, egyenes sorba, egymás mellé rak. Ma például a játszótéren az ott felejtett homokozójátékokat, mind a 47 darabot...

De a legújabb és legidegesítőbb, amikor mindenhez, de tényleg mindenhez, kér kiskanalat, óóóriási kanalat, kis villát és óóóriási villát. Most épp a pattogatott kukoricához...

Fog ez menni

Tanuljuk az illemszabályokat. Pl. akarok kontra szeretnék.
-Légyszives akarok szépen nézni Kisvakondot!

Magok

Kicsit furcsállottam, amikor a konyhából kikiabált, hiszen két másodperce, amikor otthagytam, még a széken ült; hogyan tudta kivenni a fiókból és a teájába tenni...? És különben is, hogy jutott eszébe, hogy beletegye...?

-Jaaaj, mogyojó!!!! Anyaaaaa, mogyojó van az innibeeeee!!!!

Citrommag volt:))))))))))

Szagok

-Na, anya, kijöttél a fürdőből?

-Igen.

-Miért zunyanyoztál?

-Hogy tiszta legyen a testem, ne legyek büdi.

-Igen, mert Bebéből is kijött a büdi és belement az orrodba.

Sajnos az izzadásról szóló tudományos magyarázathoz nem tudom mellékelni a széles gesztikulációt, ami a hónaljtól az orrig megtett utat mutatja. Pedig úgy lenne az igazi...

Új frizura

Ezúttal kisasszonylányunknak.

Az én drága, egyetlen tündérnővérem fodrász, aki havonta egyszer feljön hozzánk és végigfodrászolja a rokonokat, barátokat. Naná, hogy mi sem maradhatunk ki a szórásból, ha már...:)

Most Vercsit küldtem az ollója alá. Kicsit rövid, kicsit fiús, de a miénk és imádjuk:)

Együtt jár

Nálunk hagyomány már az ősidők óta, de legalább 10 éve:), hogy reggel annyi mécsest gyújtok ahány éves a szülinapos és azzal ébresztem vagy ha hétvégére esik, akkor együtt köszöntjük az ünnepeltet egy dal kíséretében. 

Nem történt másképp ez ma reggel sem. Amikor Vercsi elfújta a három mécsest egyszuszra, megemlítette: Apa, jöhet a tojta!

3.

Édes, kicsi lány!
A Jóisten éltessen téged!

Van sütnivalója

Már akkor sejthettem volna, amikor odasomfordált mellém és megkérdezte, van itthon vaníliaaroma? Csak úgy kérdezem...

Egy szál rózsa

Kivett a vázából egy szál rózsát, majd pironkodva kihozta nekem a konyhába:
-Boldog karácsonyt, anya!