Blogtörlés

Elfelejtettem szólni, hogy végre visszaállt a rend a régi családi blogon (hej, de bánom már, hogy belekezdtem!), így az fog élni ezentúl.

http://pjulcsycsaladja.blogspot.com/

Blogger

Végre sikerült újra nyilvánossá tennem a régi családi blogot (mondjuk elgondolkodtató, hogy ehhez fél év kellett a bloggernek), de hiába, mert a régi rendszeres olvasók nem látják a friss bejegyzéseket, azt hiszem...

Maradok itt, csak sajnálom azokat, akik csak várták tőlem a meghívót, csak várták, csak várták, aztán már valószínűleg le is mondtak rólam.

Kettőt üzemeltetni mindenesetre nem fogok, majd kitalálom melyiknek mi lesz a sorsa.

Díj

~~~♥♥♥~~~


Ez a blogom is díjat kapott, Máriától.
Köszönöm!

~~~♥♥♥~~~

Helyreigazítás

Először egy megjegyzést kezdtem el írni, hogy Violininek válaszoljak, aztán úgy gondoltam, legyen belőle post. Hátha ez az új blog félreértésre adott okot, így most eloszlatom a kételyeket:)
Elsősorban engem zavart, hogy a családomról is szól a kreatív blogom (pedig csudajó, frappáns címet találtam ki neki, szerintem:D). Ugyanis a blogom a céh honlapján is fent van és a magyarfoltvarras.lap.hu-n is. De miután az anyablog nem csak a foltvarrásról szól (sőt! arról legkevésbé:( ), régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy különválasztom a kettőt. Ha már írok, mindegy hogy hová, melyik blogba írom azt a bejegyzést.
Én nagyon szeretem a hobbymat, de mégjobban a családomat. Mindkettő olyan örömöket okoz, amit szívesen mutatok meg országnak-világnak:) De! Mi van, ha az ismeretlenül ide(azaz oda)látogatókat nem érdekli, hogyan alszik egy 10 hónapos kiscsaj, vagy milyen édeseket mond egy kamaszodó nagyfiú? Merthogy azokról a lapokról kiindulva egy patchwork-kel tele oldalra számít. Ezután csalódik és soha többé felém se néz...
Azért írtam az első bejegyzésben, hogy aki eddig szívesen olvasta a családomról írt bejegyzéseket, az ezután is megtalálja. Sőt! Többet is. De nem kell félni, nem csak arról írok, hogy: hű, most jobbra nézett, hű, most balra nézett:) Reményeim szerint nem egy unalmas, képeket mutogató blog lesz ez?!?!
És még valami: én magam nagyon bizonytalan vagyok ezzel a bloggal kapcsolatban, pedig nagy hévvel vágtam bele.
Hogy miért?
Nem tudom.
De tényleg!




Tehát ha van kedvetek, továbbra is várlak benneteket szeretettel! Üljetek ide mellém a padra, nevessünk, sírjunk, gondolkodjunk együtt! Meghívlak benneteket egy finom, friss kiflire (most lett kész, még meleg, vigyázz!).

HŰ!

Köszönöm, hogy ilyen kedvesen fogadtátok az új blogomat!
Csak bekukkantottam, de jó érzéssel fogok elaludni:) (Persze nem lesz nehéz, mert álomkór van rajtam. Csak Verocs is aludjon éjszaka....)

Első bejegyzés

Gondoltam egyet és külön folytatom a kreatív blogomat és nyitok egyet a családomról is.
Ugyan a kettő nálam szorosan összefügg, de lehet hogy vannak olyanok is, akik nem nézik jó szemmel az időnként /mindig:D/ felbukkanó gyermekfotókat. Ha mégis hiányozna nekik, itt ebben a blogban megtalálják.
Akik pedig eddig is kedvelték ezeket a bejegyzéseket, azok itt szintén megtalálják.

Ez a blog főleg a gyermekeimről, időnként jól sikerült és közölhető konyhai remekeimről (ki tudja? lehet, hogy egyszer majd ez is kinövi magát egy új bloggá...), feltétlenül megosztandó gondolatmenetekről fog szólni, a tőlem megszokott(?) csapongó stílusban:)

Terveim szerint egyszer... majd... átkerülnek az idekívánkozó bejegyzések az "anyablogról". Ha rájövök, hogyan kell...:)

Kezdetnek álljon itt egy egyveleg az én négyesfogatomról:)