Csak röviden

Az alföldi táj nekem még mindig csodás. Az itt töltött 10 nap még sokáig emlékezetes marad nem csak nekem, mindannyiunknak.

Csend és Bakony

Nyugalmas csend a faluban,
ráérős csend a házban,
gyerekzajos csend az udvaron,
madárcsicsergős csend az erdőben,
beszélgetős-szöszmötölős csend a blogbarátnál.

Kirándulás a zarándokhelyre, kavicsdobálás, törött hídon átkelés, fényképezés, patakba esés.
Kirándulás a szélmalomhoz, tériszony, "támogatás".
Véletlenszerű látogatás a vizimalomnál, lósimogatás, kecskeetetés.
Kirándulás a csodálatos vízeséshez, patakon átkelés, kincskeresés.
Látogatás a műhelyben, ismerkedés, szöszmötölés, beszélgetés, focizás.
Egész nap eltöltése a kalandparkban, ugrálás, kötélpálya, bátorságpróba.

(Figyelem! A nyugalom megzavarása érdekében, rengeteg fotó következik:D)

Csodás Zemplén

~~~♥♥♥~~~

Régóta vágytam a nyíregyházi állatkertbe, mert azt hallottam, nagyon szép. Régóta kérleltem a férjemet, menjünk arrafelé, de hallani sem akart róla, mert hegy ugyan van, de víz nincs:) Aztán az idén megtört a jég, talán azért mert Timi egy olyan szálláshelyet ajánlott, ami szinte a hegy tetején van és télen ott esik hó, ha máshol nem is, legalábbis a helybéliek szerint. (Timi írt a benyomásairól, amikor ott jártak.)

Nekivágtunk tehát és nagyszerűen éreztük magunkat. Kevés volt az egy hét, muszáj lesz visszamenni, hogy bepótoljuk, ami kimaradt. Pedig nem unatkoztunk így sem: állatkert, várak, kirándulás, kincskeresés, városnézés, panoptikum, kultúrprogram, libegőzés, bobozás, néha egy kis láblógatás, virágszedés, bogyógyűjtés, gyapjúfestés:), uszoda (hogy azért legyen víz is).

Kedvencek a teljesség igénye nélkül.

Reggelente, amikor még minden csendes volt...

Egy nő a várban is legyen nő...

Ha lemarad a hordozóról a kapucni, mert azt gondolod, minek az...

Ott folyt az a bizonyos összeesküvés...

Ennyi mindent szedtem ki a zsebekből a nyaralás utáni nagymosásnál...
Meg köveket, meg rengeteg homokot...

~~~♥♥♥~~~