Ennek örömére (vagy éppen ezért lettem kerékpár-tulajdonos;D) megkerültem a családommal és néhány kollégával a Velencei-tavat.
És végigcsináltam:)
És kibírtam:)
És nagyon örültem:)
És most borzasztó izomlázam van:)
De megérte!
Ennyien voltunk, plusz még az a kb. 20 ember, akik nem fértek bele a képbe:) Az idő ragyogó volt... az induláskor. Az utolsó kilométereket szakadó esőben tettük meg, az előrelátóak esőkabátban, mi anélkül. De kárpótolt bennünket a kondérban rotyogó finom és forró csirkegulyás.
Itt pedig felettéb örülök a bringámnak. (Kéretik a biciklit nézni!:D)
Egyetlen, nüansznyi kellemetlenséget fűznék a dologhoz: hiába az erősen kipárnázott hátsófertály, még így is megviselődött:))))
gratulálok mint tulajdonos és mint kitartó kerekző,olyan jók a beteljesült régi vágyak!
VálaszTörlésGratulálok Julcsi!Számodra nem létezik lehetetlen.:)))))Minden elismerésem és örülök az örömödnek!!!Olyan közel voltál hozzám és mégsem találkoztunk...:(
VálaszTörlésNagyon szuper bringád vaaaaan! Én is...
VálaszTörlésÉs nagyon ügyes vagy, hogy megcsináltad ezt a távot!!! És tök cuki vagy, hiába csak a bringát próbáltam nézni...
Violini! Most már találkozhatunk a gáton:)
VálaszTörlésMammka! Néztelek, hátha mégis kijöttök, de aztán az eső miatt gondoltam, hogy mégsem.
Kiseri! :) Biztos még a képen át is látszik az öröm és odavonzza a tekintetet:) Ugyan már többen mondták, hogy ilyen a kisugárzásom, de én képtelen vagyok elhinni nekik:)
Valaki nagyon boldogan húzza az orrát, örül a bicajának! Gratulálok!!
VálaszTörlésNem semmi, hogy ezt végigcsináltad!! Igen kitartó vagy. Gratulálok!
VálaszTörlésÉljenek a hősök! Mert az vagy, tudom, de megkockáztatom: nemcsak a bicaj miatt. :o))))
VálaszTörlés