2011. május 4., szerda

Apának

Igen,neki, aki a minap meglepődött, hogy legkisebb gyermekünk olyan szavakat ismer, mint piknikezés. (Persze most kinevetem, de nemrég még magam is azon izgultam, hogy ez a gyerek nem akar beszélni, de tény, hogy mióta beszél, azt nagyon választékosan teszi, elég sajátságos nyelven:D)

-Anyaaaa, gyejeeeeee!
-Most nem tudok, főzöm a husit, csupa a kezem.
-Akkoj majd elintézem én...
És most állatkerteset játszik. A zebra meg akarta simogatni a kis krokodilt, de az leharapta a lábát, a szarvasok meg azon vitatkoznak a pandákkal és a hódokkal, hogy ki tud sakkozni.

Csak szólok, hogy legközelebb már ne lepődj meg!♥

És ezt még megfejelném azzal, hogy mire feltettem főni az ebédet, addigra minden playmobilt visszarakott a dobozokba és elpakolt maga után.
-Hű Vercsi! Nagyon ügyesen összepakoltál! Ezért jár egy nagy ölelés és egy nagy puszi!
-De a kajdokat még nem pakojtam össze!
Mikor végzett, kikiáltott utánam a konyhába:
-Mostmáj adhatsz!

Öröm az ilyen gyerekek mellett az élet:)

2 megjegyzés: