És a kitartásom meghozza a gyümölcsét: fent vagyok a szék tetején, mint a nagyok:D
Ha már itt vagyok, körülnézek. A fiúk is itt ülnek nap, mint nap, biztosan érdekes lehet. Nini! Micsoda csudajó dolgok vannak itt. Hogy én ezt eddig nem tudtam!
Na jó! Most már eleget nézelődtem, jól összefirkáltam az asztalt zsírkrétával is, most már le kéne innen menni. De hogyan? Jaj, nem megy! Szólok anyának.
Huh, most már lent vagyok végre. Jaj, elfelejtettem megnézni azokat a színes valamiket. Vissza kell másznom... Hű, anya most mérges, gyorsan vigyorgok egyet. Nem jött, be még mindig mérges. Lehet, hogy azért mert egészen közelről néztem meg azokat a színes valamiket?!
Rendben van anya, hogy ideadtad ezt a színes ceruzahegyezőt és el is magyaráztad mire való, de ennek az asztalon a helye. Úgyhogy visszaviszem...
Na, most miért vagy megint mérges?
Ezért most jól elbőgöm magam és kimegyek a szobából!
:D
Erről van szó! :)) Látod mégis kisütött a nap!!!! Szombaton délelőtt nem hitted volna, ugye?!
VálaszTörlésHa hiszed, ha nem, a fogorvosi székben ültem, néztem a velem szemben lévő órát és arra gondoltam, mennyivel jobb lesz a jövő héten:)))
VálaszTörlésOlyan kedvesen írtad le a Csöppség szemszögéből!!!
VálaszTörlésMilyen ügyes ez a lány! Cilike még az alacsonyabb dolgokkal küzd, egyelőre nem sok sikerrel.
VálaszTörlés:o)))
VálaszTörlésMilyen jó az olyan anyáknak, akiknek semmi doguk, csak ülnek, osztán képregényfotózzák a gyermek aktuális tevékenységeit...
"még szélesebb vigyor..."
Nagyon aranyos !
VálaszTörlésBoritékolom ha lenne egy semmittevős napod nem is éreznéd jól Magad.