Kényszerszünet

Tegnap este a család kétharmad része felkerekedett, hogy ajándékot vegyen kis keresztfiunknak, aki ma 6 éves. (ISTEN ÉLTESSEN, DOMI!)
A nagy sportáruházba mentünk, ahol mindent ki lehet próbálni.
Többek között a trambulint is.
És ezt természetesen Bende és Panni is kipróbálta.
Panni járt rosszabbul.
Itt még nem gyanakodtam, küldtem volna óvódába:-S.



Aztán mégis kértem időpontot a sebészetre, ahol tárt karokkal fogadtak és megajándékoztak minket egy gyönyörű fehér csizmával:(((

...

Tegnap hazafelé a fejemhez kaptam, mert eszembe jutott, hogy lekéstük a suliban az ebédbefizetést.
És itt kezdődött minden.
Ma reggel ugye rájöttem, hogy muszály(j?) Pannit orvoshoz vinni. Nincs is ezzel baj, csakhogy 11.45-re kaptunk időpontot és Vercsit 11-re kell oltásra vinnem és megígértem a suliban, hogy fél órán belül ott vagyok az ebédpénzzel.
Telefon drága doktor bácsinknak, kérdés: mi legyen? Jöjjenek oda háromnegyed 11-re, megpróbálok odaérni-hangzik a felelet.
Na, de most negyed 11 lesz! Hogy fogom megoldani az ebédbefizetés, oltás, sebészet háromszöget? Itt jött a drága jó nagyi. Befizet helyettem és oltás után vigyáz Vercsire. Taps. Talán sikerül...
Várjuk a rendelőben a drága doktor bácsinkat. 11.05-re ér oda, sűrű bocsánatkérések közepette. Nem baj, mi vagyunk az elsők, még van esély.
11.20-kor már az autóban ülünk. Gyorsan odaérünk, bár be vagyok rezelve rendesen, mert még a Móricz Zsigmond körtérre is mindig tömegközlekedek, mert béna vagyok vezetésben. 11.40-re találunk is parkolóhelyet, lány a karomban, rohanunk.
Senki nincs a váróban, rögtön mehetünk, aztán röntgen, aztán újra vissza, aztán gipszelés.
Lány újra a karomban- immár 2 kg-val nehezebben-, már lihegek, amikor jön a villámcsapás egy kék zacsi képében az autó szélvédőjén. Annyira nem vagyok hozzászokva, hogy elfelejtettem parkolási-díjat fizetni. Pedig az út elején még eszemben volt, de annyira siettünk, hogy addigra kiment a fejemből. A doktornő azt mondta, hogy a törésre a biztosító "már" fizet, majd abból kifizetjük...
Gyors telefon apának, mi történt és gyorsan elmesélem azt is, milyen béna voltam (telefonban mégsem látszik, mennyire mérges és mire hazaér, elszáll a mérge:D).
Aztán sietünk haza, hiszen eddigre már 1 óra van. Panni a nagy izgalomtól el is alszik az autóban.

Most itt ülök és ezt a bejegyzést írom, lányok alszanak. Horgolni akartam, de annyira remeg a kezem, hogy nem tudok. Nem vagyok egy kétségbeesős típus, de mostanában egyre többször tör rám ez az érzés... Érzem, már közelednek a hullámok, amik nemsokára elborítanak...

Már a házunk elé kanyarodunk, amikor egy rozzant, nem túl bizalomgerjesztő lomis autó nem túl bizalomgerjesztő sofőrje majdnem belénk jön, mert nem adja meg az elsőbbséget. Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok egy veszekedős fajta, de amit a pasi akkor kapott tőlem, azt nem teszi zsebre.
És a felismerés még csak ezután jött: 10 napig ki sem mozdulhat(na) Panni a lakásból... Levit holnap reggel vérvételre kell vinnem... nem rendeltem koszorút Erzsi néni temetésére, ami holnap délelőtt lesz... holnap délután családi buliba megyünk/mennénk... szombaton vidámság napja a suliban, én festeni mennék, délután a szülinapos köszöntése... vasárnap duatlon EB-re mentünk volna...

Most így áll a helyzet, azaz fekszik:)


Valaki egyszer azt mondta: úgy szép az élet, ha zajlik. Hát, én most örülnék egy kis nyugalomnak... Akkor talán magammal is tudnék foglalkozni... a 3 napja tartó fejfájásommal és a kínzó torokgyulladással...

Mánia

Vagy egyszerűen csak megbolondultam:)



Kedvencem a karórám, amit a férjemtől kaptam (Na jó! Segített neki valaki;-D). És a faliórám, amit a férjem szüleitől kaptam (Na jó! Nekik is segített valaki;-D). És a kavics, amit Panni készített nekem. És a dobozaim. És a cipőm. És a hűtőmágnes. És a bögre. És a mai legújabb szerzemény: a körömreszelők. Amikor kitettem az asztalra, mindenki kedvenc eladója csak ennyit mondott: "Ez olyan Julcsis." És azt hiszem, más nincs is a képen:)))

És akkor még nem is fotóztam az anyagaimat és a kedvenc blúzomat...

Csajos délután

Tegnap délután a férfi szekció megint csillagászkodott, így mi lányok egyedül múlattuk az időt. Itt éppen színezéssel.
Felhívnám a figyelmet a helyes ceruzahasználatra:))))
Persze az teljesen természetes, hogy mindezt az asztal tetején:)



A képen talán annyira nem látszik, de Verocs olyan harisnyanadrágot visel, ami úgy néz ki, mintha még egy zokni lenne ráhúzva. Este Levi együtt szeretett volna fürödni Vercsivel, kértem akkor vetkőztessse le. Drága kamaszodóm húzta, vonta, cibálta azt a zoknit, de csak nem akart lejönni:))))
...

Számítógépguru a saját maga által kihúzott dobozon trónolva. Azt már meg sem említem, hogy felmászik az emeletes ágy létráján az első két fokra. Meg hogy egyedül eszik és egyedül iszik pohárból... Mert ez szerintem nem normális 14 hónposan:)))))))
Ja! És még mindig nem jár:))))

Zöld mosás

Régóta töröm a fejem, hogyan tehetném olcsóbbá és környezetkímélőbbé a mosást. Mi rengeteget mosunk és a szennyes ruha valahogy sohasem akar elfogyni, tehát ezen változtatni nem lehet. Marad akkor a mosópor és az öblítő.
Aztán egyik kedvenc turkálómban (a neve is mindent elárul: Banya-tanya:D) meghallottam a varázsszót: mosószóda. No, több se kellett alaposan utánanéztem az interneten és belevágtam. Sok helyütt csak a mosószóda és mosópor fele-fele arányú felhasználását javasolják, de én szeretném a mosószert teljesen elhagyni (ugyan eddig is Frosch márkájú mosószert használtunk, ami ha jól sejtem, valamennyire környezetbarát). Ezért egy blogbejegyzés alapján mosószappannal váltottam fel, amit előre lereszelek és csak bele kell öntenem a mosógép dobjába. Tehát mosópor kipipálva.
Régen, mikor még Levente csecsemőkori ekcémában szenvedett, kartonszámra vettük az ecetet, mert avval öblítettük a ruhákat. Így sokat ezen nem kellett gondolkodnom:)

Egy hete tehát mosószódát és mosószappant használok a mosáshoz, mosószert egyáltalán nem. Öblítő helyett pedig ecetet (fogok).
Eddigi tapasztlatok:
-olcsó
-friss illatú
-kevesebbet kell vasalni:)))))

Itt található némi információ magáról a mosószódáról.

Ha lesz új konyhám és kéttálcás mosogatóm, a mosogatást is környezetbaráttá teszem. Aztán szép sorba mindent.

Még mindig anyák napja

Ennyien harsogták hétfőn az édesanyákat és Máriát köszöntő verseket és énekeket, köztük az én két gyönyörű:D fiam is. Csak úgy zengett a templom. Csodaszép volt.



(A négyzetek arréb csúsztak:D Levi csíkos, Bende barna mellényben.)

Hosszú hétvége képekben

Tác, Gorsium, Floralia.
Régészkedés, pergamenkészítés (Mammkával:D), vívás, sisakpróba, dajkálás (Mammkával:D).



Lógtak a szeren.





És egy maszatos, sebesültes, grimaszolós csak úgy. Mert mostanában mindig ezt csinálja.

Szívküldi...

... anyák napjára a messze lévő keresztanyukáknak:D