2011. június 6., hétfő

Olyan torta volt, de olyan

Hogy csak na! Nem szeretem a bolti tortát, ezért mindig, minden szülinapra magam sütöm a tortákat. Leginkább nem sikerül, de azért jó szívvel megeszi mindenki:)
De ez most! Csudajó volt. Mondom ezt így nagy szerényen.
(Recept Mónié, akit nagyon kedvelek.)

És a hatás sem maradt el, mégha ez nem is feltétlenül nekem szól:)
Idekívánkozik ez a bizonyosság is, miszerint az élet ismétli önmagát.
 Ez meg egyszerűen remek. Látszik rajt' minden, ami a tegnapi napból lényeges: buli, pia, ajándék, jókedv:)

3 megjegyzés:

  1. Hú gratulálok, hát ez tényleg szép lett! Sokkal szebb, mint az enyém...:))

    VálaszTörlés
  2. Nekem a gyerekek tetszenek, eszembe juttatja hogyan is eszegettük a tálban maradt maradékot valamikor mi is!

    VálaszTörlés
  3. Móni! Nana! A fondant bevonatos tortádat csak nézegetni mertem, de elolvasni nem:)

    Márta! Mi is ugyanígy csináltuk annak idején:) Az lenne csak az igazi ismétlés, ha arról is lenne fotóm...

    VálaszTörlés