A tegnapi szülői értekezleten kiderült, amit eddig csak sejteni lehetett. Hetedik osztálytól nem ez a kedves, vidám, odafigyelő, nyílt tanárnő fogja továbbvinni az osztályt, ráadásul összevonják őket egy másik osztállyal, aki finoman szólva sem üti az ő szintjüket sem tanulmányi, sem magatartásbeli szempontokból.
Ez a leendő hetedikes pedig hallani sem akar arról, hogy iskolát váltson, mint a testvérei. Mi meg itt állunk megfürödve, mert eddig biztos kezekben, jó helyen tudtuk a gyermekünket és nem erőltettük a dolgot. Ám egy röpke óra alatt nagyot fordult a világ és minden bizonytalanná, elkeserítővé vált. És nem tudjuk meggyőzni arról, hogy rosszul gondolkodik és ennél csak jobb lehet neki.
Titokban most abban reménykedem, hogy a tegnapi eset egy kicsit más megvilágításba helyezi a dolgokat.
Mennyivel könnyebb volt, amikor még csak sétálgatni kellett vele éjszakánként vagy a szőnyegre pisilt vagy épp a torka fájt...
nem irigyellek, mikor elkezdik a suli az ember remenykedik, hogy meg van oldva... de aztan mindig jon valami:-(
VálaszTörlésA dolog eldőlt: Levi maga döntött úgy, hogy iskolát vált:)
VálaszTörlés