~~~♥♥♥~~~
Barkácsáruház, pénztár, sorbanállás.
V meg akarja ütni P-t.
Anyuka persze nem engedi.
P megsértődik V-re, ujját szopva, duzzogva elvonul.
V a tiltást rettenetesen zokon veszi, hiszen hogy is merészelik ezt?
Ő még kicsi, neki mindent szabad!
Kiszakad belőle a sírás.
Vöröslő fejjel és potyogó könnyekkel néz a szüleire, esdeklő tekintetekkel, hogy tessék őt megvigasztalni.
A szülei nem dőlnek be ennek a színészkedésnek.
Annál inkább L.
Hozzá fordul ugyanis V, ha más nincs alapon.
De L-t ez cseppet sem érdekli, örömtől túlcsordulva öleli és vigasztalja a kishugát.
Fülig érő szájjal élvezi, hogy V hozzábújik, hosszan és szeretve.
Némileg megnyugodnak a kedélyek, amikor jön B.
B eddig kicsit távolabb a családtól, a messzeségbe bámulva merengett az élet nagy dolgain.
Aggodalmas szeretettel simogatja kishuga szöszi fejét.
-Mi a baj? Mondd el, hátha tudok segíteni!
~~~♥♥♥~~~
Ééééédesek :) :) :)
VálaszTörlés