2010. január 19., kedd

Hozzáállás kérdése

~~~♥♥♥~~~

Végre megint esett a hó és mi, azaz Vercsi szánkóra pattantunk és elhúztam a közeli hiperbe, mert legközelebb csak ott van posta. Útközben jutott eszembe, hogy kéne még két csavar a szánkó karfájához. Kettő meg van, valamilyen rejtélyes úton-módon a másik pár elveszett. Nem hiányzik annyira, de mégis jobb a biztonság (jutott ez eszembe akkor, amikor a játék hevében felborítottam a szánkót. Vercsi csak ennyi mondott: Juj, aja, hó:D)
Nos, hamár arra visz utunk, betértünk a hiper mellett lévő barkácsáruházba (amit a Csillagok háborúja egyik szereplőjéről neveztek el:D), gondolván hogy ott tuti segítenek. Ha nem is ugyanilyet, valamit biztosan kitalálunk közösen. Aha, ahogy azt Julcsika elképzeli!
Először csavar nélkül mentem be, de sehol egy lelket nem találtam, akivel konzultálhatnék ez ügyben. Információnál egy kedves hölgy -aki mellesleg kis cukorkákkal kínálja a lányomat, amit ő okosan nem fogad el- mondja, hogy keressek valakit a szerszám osztályon. Ja! Eddig is ez volt a szándékom!
Gyorsan leszereltem az egyik csavart a szánkóról, gondoltam most már biztosra megyek. Visszasétálunk és rögtön találunk is két segítőkész úriembert, akik hát gondolják, hogy ez micsoda, de ők a csempeosztályról vannak, nem tudnak segíteni. Erre az egyik már el is robogott, a másik pedig tényleg segítőkész és keresett nekem egy fiatalembert. Időközben elmagyarázhatta, mire is lenne szükségem, mert közeledvén hallom, ahogy azt mondja a fiatalember: "Ilyenkor egyszerűen azt kell mondani, hogy nincs!" Na itt már gondoltam, hogy nekem nyert ügyem nem lehet és igen, még ki sem nyitottam a tenyeremet, amiben ott lapult a csavar a szárral együtt, de már mondta a bűvös szót: NINCS! Van olyan, van amolyan, de ilyen NINCS! Ja, kérem akkor elsunnyogok a polcok alatt...
Hogy is gondolhattam, hogy édes, kedves barkácsáruházi dolgozók majd megszánják szegény, tanácstalan anyát kicsi, szöszke lányával együtt az áruház közepén ácsorogva és mindent elkövetnek, hogy az a kékszemű lencsi lány, biztonságban ülhessen a szánkón hazafelé?!
Talán mert én ezt tettem volna...

~~~♥♥♥~~~

4 megjegyzés:

  1. Nagyon utálom az ilyen embereket:(

    VálaszTörlés
  2. Egy kis kedvesség még pénzbe sem kerülne :-((( Sosem értettem az ilyen hozzáállást...

    VálaszTörlés
  3. Hát ez van a nagy áruházakban. Hol vannak a régi kicsi boltocskák, ahol a vevőért mindent megtesznek? Ritkaságszámba megy az ilyen üzlet. :)

    VálaszTörlés
  4. És ehhez képzeljetek el egy fiatal, beképzelt nyikhajt:(

    VálaszTörlés