2010. március 30., kedd

Szeretem...

~~~♥♥♥~~~

...nézni, ahogy játszik.
Módszeresen kirakja maga elé a holmit, sorban, egymás mellé.
Aztán szépen mindnek megkeresi a helyét, közben mondja a maga kis nyelvén, mi micsoda, mit mond és mit eszik.

Mindezt egyedül.
Aztán mindent visszarak a helyére.
Módszeresen elpakol a nagyok után is. Babák a babás kosárba,  ruhák a babaruhás kosárba, kiegészítők az apróságos dobozba. Playmobil katonák az emberes dobozba, állatok az állatos dobozba, sapkák a sapkás dobozba, kardok, vértek, pajzsok az apróságos dobozba. Mert mindennek helye van:)


Szeretem, ahogy játszik:)
Szeretem, ahogy ügyesedik:)
Szeretem, hogy elpakol maga után:)
Hajrá flyLady:)

~~~♥♥♥~~~

2010. március 27., szombat

A Föld órája

~~~♥♥♥~~~
Kapcsoljuk le együtt a villanyt ma este!
Húzd ki a mosógépet, a számítógépet, a televíziót, erre az egy órára még a hűtőt is lekapcsolhatod.
Mi már csatlakoztunk, ahogy az elmúlt években mindig.
Itt hivatalosan is csatlakozhat több millió emberhez a világon:
Adjuk meg, ami jár neki!
 
Nem kell ám a sötétben ücsörögnöd egy órán keresztül! Előveszel egy halom gyertyát és beszélgetsz a gyerekekkel arról, milyen fontos is számunkra a Föld, mit tehetünk azért, hogy ilyen maradjon. 
 
Vagy beszélgethetsz arról is, mi lenne velünk az áram nélkül, milyen szerencsések is vagyunk.
 
Vagy ha ma nincs ínyedre egy lélekszántó beszélgetés, akkor megvacsorázhatsz a családdal  a gyertyafénynél. Romantikus ugye? És még jót is teszel vele.
 
Vagy egy gyertyafény keringő...:)
 
Mi minden évben lógunk az ablakban, máshol is gyertyafényvilágot keresve a lakótelepen. Hasztalan...:(


~~~♥♥♥~~~

2010. március 25., csütörtök

Elkezdődött?

~~~♥♥♥~~~

Eddig csak azt kellett minden reggel megkérdeznem: szoknya, nadrág vagy bermuda?
Aztán egy darabig ő maga készítette ki esténként a másnapi ruháit.
Ma reggel viszont így szólt kényeskedve: Aaaaanyaaaa! (ahogyan csak a sipítozós, kényes lánykák tudják:D) Vehetem fel azt a fekete nadrágot, ami olyan simulós és rá egy szoknya, olyan rövid és fölé egy póló? És az a barna kiskabát a nyuszis kitűzővel? (FércJutka:D)

Szóval igen, azt hiszem elkezdődött. Még csak 7 éves...:))))

Persze ha belegondolok, hogy már igazi nő, akinek nem mindegy hogy hogy néz ki, ad a divatra és saját magára is, akkor megnyugodhatok, nem lesz belőle trampli nő:))

~~~♥♥♥~~~

2010. március 20., szombat

Elsők

~~~♥♥♥~~~

Háziverseny.
Levente történelem.
Bende matematika.
Évfolyamelsők.
Egyúttal továbbjutók a kerületi versenyre.
Nem az én eszemet örökölték, az tuti.
Olyan büszke vagyok rájuk!
Hüpp...
hüpp...
hüpp...
:)))


~~~♥♥♥~~~

2010. március 19., péntek

Károly herceg

~~~♥♥♥~~~
... és az ő látogatási kis hazánk nagy fővárosában.



Hallottam én a minap félfüllel, hogy jön és hogy itt lesz és programot is szerveznek neki, de egyrészt nem vagyok rajongója, hogy csapot-papot otthagyjak, hogy láthassam, másrészt itthonülő anyukaként, nem zavar az ezzel járó forgalomkorlátozás sem. Miután nyugtáztam jövetelét, el is felejtettem a dolgot.
Egészen tegnap délutánig. 
Először akkor jutott eszembe, amikor tömegközlekedtem éppen, át az Erzsébet-hídon, Budáról Pest felé. Egy hatalmas fekete teherautó álldogált a busz-sávban, fekete ruhás, mellényes emberek körülötte. Amikor elhaladt mellettük a busz konstatáltam, hogy nem kommandósok, akik a vízből akarnak kimenteni valakit, hanem szedik össze a brit zászlókat. Gondoltam, akkor véget ért az ominózus látogatás -mondom, hogy csak félfüllel hallottam a híreket:)- és micsoda képmutatás, hogy még ott a lábnyoma a hídon, de máris szedik össze a lobogókat. És itt már másfelé jártak a gondolataim...
Aztán rögvest eszembe jutott újra, amikor az autóbusz innentől kezdve csak araszolgatni tudott. Fél percenként néztem az órámat, hiszen időre megyek, várnak rám. És szidtam magamban minden autóst, aki a busz-sávban tartózkodott és feltartotta a buszt. És hőbörögtem azon, hogy nem tartják/tartatják be a rendet, hiszen így felesleges az egész. Egyre inkább késésben voltam, rámtelefonáltak, hogy hol a csudában vagyok. Ekkor rögvest eszembe jutott újra az angolok kedvenc uralkodója. Ugyanis megszólalt a hangosbemondó a buszon: "aki az Urániánál akar leszállni, szálljon le itt, mert Károly herceg moziban van és nem lehet megállni a mozi előtt." Jah, kérem! Akkor késhetek, hisz én fel nem érhetek egy uralkodóval...

~~~♥♥♥~~~

Szivárvány

~~~♥♥♥~~~

Méghozzá csak a miénk:)
A fiúk szobájába reggelente dől befelé a napsütés, hirdetve a tavaszt és a jó időt. (Délután a lányokéban teszi ugyanezt.) A napsugár átsüt ilyenkor az ablak melletti terráriumon is és szivárványt csalogat néhány percre a szobába. Kell is ez, hogy felvidítsa az iskolába indulókat, egy kis játékkal még feledjük is az ébredés szörnyű perceit.

Képtelenség jó fotót csinálni a verőfényes szobában, de azért jól látszik, hogy megvan a szivárvány összes szine.

Gyerekszáj rovatunk következik:
Vera-magyar szótár
szijájány-szivárvány
tuji- túró Rudi
lillangó-pillangó
picsog-csipog
lillanos-villamos

~~~♥♥♥~~~

2010. március 17., szerda

Miért?

~~~♥♥♥~~~

Miért van az, hogy az embernek csak addig vannak barátai, amíg vidám?
Miért van az, hogy eltűnnek a barátok, ha a másiknak is problémája van?
Miért van az, hogy mások problémái mindig fontosabbak és nagyobbak, mint a másoké?
Miért van az, hogy a kis probléma nem probléma?
És sok kicsi már nagy problémának számít?
Miért csak titokban lehet sírni?
Miért nem lehet elmondani, ha bánatos az ember?
És ha elmondja, miért nem vesznek róla tudomást?
Miért nem lehet az ember fáradt?
Miért érzi magát egyedül valaki egy nagy család kellős közepén?

Megválaszolhatatlan kérdések, amik mindenhol akadnak.
Tehát nem is fontosak...

~~~♥♥♥~~~

2010. március 16., kedd

Nemezeltünk

~~~♥♥♥~~~

És egy jó kis estét töltöttünk együtt, a kudarcok ellenére. Azaz csak én vallottam kudarcot nemezelés terén, a gyerekek egyáltalán nem. Mutatnám a végeredményt is, ha nem az iskolatáska mélyén landolt volna, arra várva, hogy dicsekedjenek vele:)

Azóta minden nap hallgatom: lemezelünk? mikor lemezelünk? most lemezelünk?
~~~♥♥♥~~~

2010. március 12., péntek

Ma csúnyát mondtam

~~~♥♥♥~~~
A lányok szobája a V.E. (Vercsi előtti:D) időben a mi hálószobánk volt. Hely hiányában a falra szereltük az éjjeli szekrényünket. Na nem egy egész szekrényt, csak egy polcot. Mert olyan jól néz ki.
Azóta már két lányunk bitorolja kis lakásunk eme helyiségét. Aki már lakott panelben, az tudja milyen iszonyú kínnal jár lyukat fúrni a betonba. Az imént említett polcot három helyen is rögzíteni kellett, ezért jobbnak láttuk, ha ott marad. Nem terheltük túl, mert elég furcsa szöget vett fel időnként a falhoz képest, ilyenkor apa igazított  rajta valamicskét.
Mondhatnánk, hogy ez még nem ok a szitkozódásra. Nem, valóban nem.
De ez már igen:

Szerencsére nem vágta fejbe Veronika Sárát, csak az ijedtség miatt sírt.
De akár fejbe is üthette volna...
~~~♥♥♥~~~

2010. március 11., csütörtök

Virulunk

~~~♥♥♥~~~

Még ez az egy szál bazsarózsa ág is nyiladozik.

A virulás kis kétévesünkről már nem mondható el. Múlt héten minden előzmény és minden egyéb tünet nélkül belázasodott egy napra. Aztán jobban lett, majd elkezdett folydogálni az orra.
Ma éjszaka alig aludt valamit, vele együtt mi sem. Viszont reggel 8 óta egyhuzamban alszik, pizsamástól, pisis pelenkástól. Most 11 óra múlt...
~~~♥♥♥~~~

2010. március 6., szombat

Születésnap

~~~♥♥♥~~~
Két évvel ezelőtt újra kaptunk egy kis csodát a Jóistentől, a negyediket. Ennél szebb ajándékot nem is kaphattunk volna.
Boldog születésnapot, kicsi Vercsi!
 
Úszósapka használata kötelező!
:)


~~~♥♥♥~~~

2010. március 5., péntek

Számok bűvöletében

~~~♥♥♥~~~

Levente az olvasásnál csak a matematikát szereti jobban. Ha lehet ilyet mondani olyanról, aki még az ásványvizes palackról is leolvassa a betűket az elsőtől az utolsóig. 
A lényeg, hogy ma részt vett sokadik matekversenyén. Ezúttal a budapesti katolikus iskolások mérték össze tudásukat és Ő a 23 ötödik osztályos versenyzőből a 6. lett:))) 
Nagyon büszke vagyok rá! Nem csak azért, mert ilyen ügyes volt, hanem mert mostanában végre meg is mutatja, mit tud, ha kell ilyen versenyeken. De önként szerepel ünnepségeken, felolvas a szentmisén, kiselőadást tart az osztálynak több tantárgyból is vagy épp röplabda meccsen vesz részt. Annyira örülök, hogy így megnyílt. Mondjuk ehhez kellett egy jó pedagógus, aki felfigyelt az ő eddig rejtegetett tudására...

~~~♥♥♥~~~

Kísérlet

~~~♥♥♥~~~

A minap vásárolni indultunk és Levinek kiesett egy foga. Olyan hirtelen, hogy a földön kellett keresgélnünk. Levi hallotta valahol, hogy ha egy fogat kólába teszünk, érdekeset fogunk tapasztalni. Ezen felbuzdulva a kosarunkba került egy kis üveg kóla is.
Az eredmény tényleg meglepő. Már az első éjszakai ázás után is rémisztő volt, de a két napos ázás aztán végképp meglepett.
Reggelire inkább teát kértek:)))


~~~♥♥♥~~~

2010. március 4., csütörtök

Fodrásztanonc

~~~♥♥♥~~~
Először balzsamot nyom a kezére, aztán rákeni a hajra, majd beszárítja a hajat:)

 



~~~♥♥♥~~~

Tavasz a lakásban

~~~♥♥♥~~~
Vasárnap hazahoztunk néhány gyümölcsfa ágat. Nyomon követjük a tavasz ébredezését.
 
Az első a tegnapi, a második a mai állapot.


~~~♥♥♥~~~

2010. március 2., kedd

Szombat után vasárnap

~~~♥♥♥~~~

Egy remek szombat után egy remek vasárnapot zártunk. Igaz, hűvös volt és fújt a szél, de nem tántoríthatott el bennünket a vonatozástól és a Velencei tótól.
Mise után vonatra szálltunk (900 Ft/6 fő!) és meg sem álltunk Agárdig. Ott rögtön kedvenc éttermünk felé vettük az irányt, jól teletömtük a hasunkat és sétáltunk egy nagyot a napsütötte tóparton, a futóverseny miatt mégcsak nem is fáztunk. Hazafelé békés nyugalomban, kellemesen elfáradva ücsörögtünk a vonaton a melegben. Egy valakit kivéve. Egy kislányt, aki annak ellenére, hogy szemernyit sem aludt egész nap, csak csicserget, csak kokettált a többi utassal.
 

Érdekes volt látni a tavat ebben a vakító napfényben, főleg hogy a kikötői részt még jeges víz fedte és a parti kövek is havasak voltak. Voltak azonban bátor vitorlások, akik már kimerészkedtek a vízre. Persze, hiszen most a legjobb a szél. Gyönyörű volt.



A folytatásról, hétkezdésről nem beszélek. Az nem indult valami fényesen.
Nyomorog a lelkem:(

Fotók még itt.
~~~♥♥♥~~~